Németország mára abszolút számokban Ukrajna második legnagyobb katonai támogatójává vált az Egyesült Államok után, ugyanakkor saját haderejének fejlesztésébe is belekezdett. A védelmi kiadások idén először érhetik el a NATO által elvárt 2 százalékos GDP-arányos célt. A pénz azonban nem minden, katonákra is szükség van, amelyekből a Bundeswehr krónikus hiányt szenved. Boris Pistorius védelmi miniszter már több ötletet is bedobott ennek megoldására, amelyek eddig nem arattak osztatlan tetszést. Legutóbbi felvetése azonban, úgy látszik, pártokon átívelő egyetértésre talált.
Markus Söder bajor miniszterelnök, ellenzéki pártvezető a költségvetési válság és a kormányon belüli vitákra hivatkozva előrehozott Bundestag-választásokat követel – írja a ZDF.de.
Fordulatokban gazdag hét zajlott le Németországban, ahol megkezdődtek az első tárgyalások a választást megnyerő SPD, valamint az FDP és a Zöldek között egy lehetséges koalícióról. A pártok képviselői pozitívan nyilatkoztak az első egyeztetésről, azonban súlyos kompromisszumok megkötésére lesz szükség. Így, ha sikeresek is a tárgyalások, a folyamat még hetekig eltarthat. Mindeközben az uniópártok esetében egyre látványosabba széthúzás, amelyből a nagy taktikusként ismert Markus Söder profitálhat. Nagy kérdés továbbá, hogy ki vezeti majd a CDU-t abban az esetben, ha Armin Laschet valóban távozik a párt éléről.
Markus Söder CSU-elnök szerint az FDP és a Zöldek azon döntése, hogy először az SPD-vel ülnek le tárgyalni egyértelmű jele annak, hogy elutasítják a Jamaica-koalíciót – írja a Tagesschau.
Markus Söder, a CSU elnöke is gratulált Olaf Scholz választási győzelméhez – írja a Spiegel.
Markus Blume CSU-főtitkár szerint az uniópártok nem teljesítenének ilyen rosszul a méréseken, ha Armin Laschet helyett Markus Södert jelölték volt kancellárnak – jelentette ki a politikus a Spiegelnek adott interjújában.
A CDU főtitkár Paul Ziemiak szerint az Európai Unió szétszakadását idézné elő, ha Olaf Scholz lenne Németország új kancellárja – írja a Spiegel. Markus Söder CSU-elnök szerint pedig az uniópártoknak most hétvégéig van esélyük megtörni a csökkenő népszerűség trendjét.
Markus Söder CSU-elnök szerint a CDU/CSU-szövetségre a legnehezebb idők köszönthetnek, amennyiben nem nyeri meg a szeptemberi szövetségi választást és nem lesz képes kormányt alakítani – írja a Politico.
Közeledik a német szövetségi választás időpontja és az már most biztosan kijelenthető, hogy régen láthattunk ilyen fordulatokban gazdag kampányt az elmúlt években. Az SPD továbbra is erősödik a második helyre szorult CDU-val szemben, a kereszténydemokraták viszont több próbálkozás ellenére is képtelenek voltak lendületbe hozni kampányukat, pedig még Angela Merkel is ringbe szállt, hogy a CDU-s jelöltet, Armin Laschetet méltassa. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a választók sokkal inkább az SPD-s jelöltben, Olaf Scholzban látják Merkel örökösét, amelyet a kancellárjelöltek vasárnapi televíziós vitájának értékelése is jól mutat. Mindeközben Scholzra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy valljon színt annak kapcsán, hogy egy választási győzelem esetén összeállna-e a radikális baloldali Linke-vel.
Németország második világháború utáni történetében először nem kettő, hanem három partnerre lehet szükség a kormányalakításhoz a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után - jelentette ki az egyik legtekintélyesebb német választási szakértő csütörtökön Berlinben.
Öt hét múlva szövetségi választást tartanak Németországban, amelynek eredményeképpen kiderül ki lesz a 16 év után leköszönő Angela Merkel utódja. Jelen cikksorozatunkban sorra vesszük a választáson induló valamennyi párt történetét, ideológiai irányultságát és szavazói bázisát, külön kitérve a lehetséges koalíciókra és választási programokra. Elsőként azt a két politikai tömörülést mutatjuk be, amelyek a második világháborút követően kormányzó erőként voltak képesek vezetni Németországot: a CDU/CSU-szövetséget és az SPD-t. A két politikai nagyágyú párharca mostanra különösen kiélezetté vált, a Forsa legfrissebb felmérése szerint ugyanis az SPD megelőzte riválisát, amelyre 2006 óta nem volt példa.
Elfogadta a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készített közös programját hétfőn a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU).
Elfogadja a Keresztényszociális Unió (CSU) a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) választmányának javaslatát, hogy Armin Laschet CDU-elnök, észak-rajna-vesztfáliai kormányfő legyen a pártszövetség közös kancellárjelöltje a szeptemberi németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson - jelentette be Markus Söder CSU-elnök, bajor miniszterelnök kedden Münchenben.
Hosszú várakozást követően a CDU hajnalban kiadott egy közleményt, melynek értelmében a párt választmánya Armin Laschet, pártelnököt, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnökét szeretné a CDU/CSU-szövetség kancellárjelöltjeként látni a szeptemberi szövetségi választásokon. A mostani döntést heves viták előzték meg, ugyanis a pozícióra pár napja Markus Söder bajor miniszterelnök és CSU-elnök is bejelentkezett.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) szövetségi választmánya nagy többséggel állást foglalt amellett, hogy Armin Laschet pártelnök, észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök legyen a CDU és a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltje a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson - közölték kedden Berlinben. A hajnalban kiadott közlemény szerint a döntést "hosszú és intenzív" vita előzte meg "személyekről, választási esélyekről és a párt bázisának hangulatáról".
Németországban szeptemberben parlamenti választásokat tartanak, amellyel minden bizonnyal új időszámítás kezdődik a német politikai életben, ugyanis az már biztos, hogy Angela Merkel nem méretteti meg magát. Ezért is különösen fontos, hogy Merkel pártszövetsége, a CDU/CSU kit indít kancellár-jelöltként. Eddig ketten jelentkeztek be a pozícióra, a CDU-elnök Armin Laschet és a CSU vezetője, Markus Söder. Kettejük közül egyelőre Laschet tűnik befutónak, de alacsony népszerűségi mutatói miatt még korai lenne végeredményt hirdetni.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán konfliktus fejleményeivel.
Útnak indította a félelmetes R-37M rakétát.
A Portfolio által szervezett befektetői klubon beszélt a stratégiáról az Alteo vezetője.
Meghátrál-e Donald Trump?
Hogy reagáljanak a vámfenyegetésre?
Hol tart az AI-csata?
Egy biztos: az áthúzódó hatásban Virovácz Péter szerint nem bízhatnak.
